Dőzsöltem az elmúlt hetekben. Epret ettem szamócával, szamócát eperrel...

Tehettem, mert május elejétől, amerre csak a szem ellátott, mindenütt epret láthatott... Mit epret! Eperhegyeket!  Az országúton autózóknak az árokparton kínálták, kilóra. Az aluljárókban kisebb dobozokban... A piacokon így is, úgy is - kilóra is dobozban is, kinek-kinek tetszése, pénztárcája szerint...

Tehettem, mert a Nagy Kerti Tudóskönyv szerint egy tálka gyümölcs mindössze 55 kalóriát tartalmaz. A dietetikusok az egyik legkiválóbb fogyókúrás gyümölcsnek tekintik, nemcsak alacsony kalória értéke, hanem magas vitamin tartalma miatt is. A tálka eper C vitamin tartalma 88 mg, ami bőven meghaladja az emberi szervezet napi 45 mg-os szükségletét. Értékes, ősi gyümölcs. Tudós kertészek leírásából tudható, hogy már az 1300-as években helyett kapott a kertekben az erdei szamóca, amit elsősorban díszítő virágként ültettek. Igaz, elsősorban a királyi kertekben, így például a franciaországi Louvre-ban. Nem tartott sokáig, hogy a termesztők megkóstolják a gyönyörű gyümölcsét is, Nicholas Myrepsus görög orvos írta le először jótékony, gyógyító hatását. Hűsítő, bánat és feszültség oldó, étvágygerjesztőként a SZAMÓCÁT! Bizony! Mert az a gyümölcs, amit mi

földi eperként ismerünk, az erdei szamóca háziasított változata. Epernek a fán termő fehér színű gyümölcsöt hívják, amit a mai szóhasználatban szederként ismerünk - rosszul.

Így, hát mire véget ér az eper szezon, megtanultam azt is, hogy tulajdonképpen az eper szezonban, szamócát ettem! Jobb is, sokkal szebb szó a szamóca, mint eper. A szamóca szó, olyan gömbölyű és kerek, míg az eper kicsit karcos, pattogós... Ezért ha bárki is azt hitte, még az elején, hogy kicsit megzakkantam a nagy szamóca evésben, és beszélek össze-vissza - rosszul hitte!  Csak ízlelgettem a szót is, akár a gyümölcsöt...

via GIPHY

Viszont, mint minden jónak, a szamóca szezonnak is egyszer vége szakad. Már ott kandikál a cseresznye, a meggy, a sárgabarack az árusok pultjain.

Szezon búcsúztatónak hoztam néhány különleges szamóca receptet...

Szamóca lekvár

via GIPHY

 Nagyon egyszerűen készíthetjük az év bármely szakaszában, ha ügyeskedünk egy kicsit. A friss, hibátlan szamócát negyed kilós csomagokban lefagyasztjuk. Ha kedvünk támad hozzá, előveszünk egy csomaggal - akár karácsonykor is... Lábasba tesszük, majd folyamatos kevergetés mellett addig rotyogtatjuk, amíg a víz kifő a gyümölcsből. Ez körülbelül 20 perc. Tisztára mosott kis üvegbe töltjük, celofánnal bélelt fedővel lezárjuk, majd fejjel lefelé fordítjuk, így hagyjuk állni 5 percig. Majd frotír törölközőbe csavarjuk (dunsztoljuk) és ott hagyjuk kihűlni. Kész is a friss szamóca lekvárunk, ami hűtőbe téve 1-2 hétig eláll. De ügyeljünk arra, hogy fémes eszközzel, késsel, kiskanállal ne vegyünk belőle, mert a lekvárok nem szeretik a fémeket és ettől megpenészednek. De ha műanyag kanállal, kisebb fakanállal szedünk belőle, fenséges csemege lesz a reggeliző asztalnál.

Nagyon fontos tudni, hogy lekvárnak azt hívjuk, amiben nincs cukor! Azt amit cukorral és zselésítő anyaggal készítünk, az a dzsem (jam).  Nagyanyáink és a szakemberek pedig inkább "íz"-nek nevezik. Szamóca íz, barack íz, ribizli íz... Éppen azért, mert nem tiszta gyümölcs, cukrot is, adalékokat is tartalmaz, de gyümölcs íze van. A vajas pirítósra, kalácsra is hajszál vékonyan kenjük, éppen csak, hogy jó íze legyen! 

Szamóca likőr

via GIPHY

50 dkg szamóca (eper)

  3 evőkanál méz

  1/2 vanília rúd, behasítva (nem helyettesíthető vaníliás cukorral!)

  2-3 karika lime (nem citrom!)

  7 dl vodka

Egy kétliteres befőttes üvegbe rakjuk a megtisztított, megmosott szamócát, meglocsoljuk a mézzel, hozzáadjuk a vanília rudat, ráhelyezzük a lime karikákat. Sötét, száraz helyen két hétig érleljük. Időnként összerázzuk. Két hét eltelte után leszűrjük, csavaros üvegbe töltjük! Királyi, sehol nem kapható ital lesz belőle! Hűtőben sokáig eláll, feltéve ha senki nem jár rá a családból, mint annak idején az én Nagyim! Reggelente mindig kortyolt belőle egy kis kupicával, csak azért, hogy jobb legyen a szája íze, meg az egész napja!

Ma 70. éves Presser Gábor, "Pici" a hazai pop-zene kiemelkedő személyisége.

Kossuth- és Erkel Ferenc díjas zeneszerző, előadóművész, a Vígszínház zenei vezetője, s nem utolsó sorban a Locomotív GT tagja.

 Életművével, munkásságával a pressergabor.hu (KATT!) oldalon ismerkedhet meg az érdeklődő ifjúság

Páratlan életművet tudhat magáénak....

Bár ő, csak így mondja: "...nincs ebben semmi különös... a zene azért mindig kihúzza az embert a hajánál fogva a kakiból..."

Kell ehhez még bármit is hozzáfűzni?

Szóljon a zene - az ő zenéje...

A kezdetek kezdete az LGT-vel - dalban

Az egyik nagy kedvencem...

Presser Gábor útja - dalban:

...milyen jó, hogy Presser Gábor lett Presser Gábor!

Nélküle sokkal szegényebb lett volna a mi generációnk és a gyermekeink világa is!

Isten éltesse, mindannyiunk örömére!

(foto: Presser Gábor hivatalos oldala - Reviczky Zsolt)

Rövid, szomorú hír: elpusztult Zara a Kecskeméti Vadaspark - és nem túlzás azt mondani, hogy az ország kedvenc szurikátája. Alig több mint egy éve, Tokovics Tamás a Kecskeméti Vadaspark igazgatója még így mutatta be őt a világnak:

Azóta társat is kapott, Zorró nevű szurikáta fiú lett a párja és kölykeinek apja. Azaz, lett volna ha a kölykök meg tudnak születni, mert Zara vemhes volt, amikor egy látogató úgy földhöz csapta, hogy elpusztult. Így elpusztultak a még meg sem született kölykei is... 

A legnagyobb tragédia ebben a történetben, hogy aki földhöz vágta a vemhes kis szurikátát, ő is kölyök még, de már nem annyira, hogy ne tudná olyan erővel földhöz csapni a kis állatot, hogy a lélek is kiszálljon belőle... annyira sem, hogy ne tudna olvasni... Ugyanis a szurikátákhoz vezető úton végig ki volt írva, NAGY BETÚKKEL (!), ne nyúljanak az állathoz, mert vemhes, ilyenkor különösen érzékeny, agresszív és HARAP! A fiú ennek ellenére nyúlt be a ketrecbe és a kis állat megharapta... 

Forrong a net a hírtől, röpködnek a vélemények pro- és kontra... .

A pro: "..az ilyenek hagyják a kutyákat az út szélén" "ezekből lesznek az asszonyverők, gyerekverők..." "..az állatkínzók! Őt is földhöz kellene b@szni..." "Meg a szüleit is..."

A kontra: " Megharapta, ember! Megharapta! Megtorolta! Helyes! Nehogy már a szurikáta legyen a f@sza gyerek!" "A szurikátáért nyavalyogtok???? Hány gyereket védtél meg, akit az utcán vert az apja, anyja? Ez nektek a hír, reggel, éhgyomorra? Szánalmas emberek, szánalmas világban...." "Emberek! Hasba szúrta magát egy csontsovány férfi, mert nem akart éhenhalni! Érdekel ez valakit? LOL!"

A kedélyek lehűtésére, a legfontosabb tanulságra a Vadaspark igazgatója, Tokovics Tamás hívta fel mindenki figyelmét, amit teljes terjedelmében itt lehet elolvasni: baon.hu

Nekem mi a véleményem?

A "TILOS" - mindenhol tilos. A piros lámpánál éppúgy, mint az Állatkertben!

Ha ezt a gyerek időben nem tanulta meg, akkor ültessük le, nézze végig a "Szurikáták sivatagi családregénye" című filmet. Ezután szaporán induljon takarítani a Vadasparkba, nap mint nap, egész nyáron, nyaralás helyett ... feltéve, ha beengedik!

Reméljük, a folytatásról is hírt kapunk majd!

Addig is, én megnézem a filmet, immár sokadszor, mert én a szurikátákkal vagyok! :)

(jó kis film!)

foto: Pinterest

Szinte hihetetlen, hogy már 83. életévét töltötte be Csányi Vilmos május 9-én. Van valaki, aki ne tudná, hogy ő kicsoda?

Csányi Vilmos (Budapest, 1935. május 9. –) Széchenyi-díjas magyar biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudomány főszerkesztője. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Tudományterjesztési és szépirodalmi munkássága is jelentős.

Számomra az egyik legfontosabb megállapítása, az, amit kedvesen ebben a videóban is elmond, miszerint a kutyák bizony embernek képzelik magukat, leginkább gyereknek, akiből ha felnő, majd ember lesz...

Hallga csak!

...hogy ez mennyire igaz, magam is tanúsíthatom! Tapasztalati úton szereztem bizonyosságot erről, egy örökre felejthetetlen uszkárlány Brigi segítségével.  Több mint húsz felejthetetlen évet töltöttünk vele. Hihetetlen volt, hogy még akkor is, mikor elérkezett az utolsó pillanat ahhoz, hogy az örök vadászmezőkre költözzön, mennyire küzdött azért, hogy egy kicsit, csak még egy-két pillanatig velünk maradhasson... Pedig szerintem, s a család szerint is, akkoriban ő lehetett az ország legöregebb kutyája. Sokáig kísért minket a fájdalom, amit az ilyenkor szokásos hárítással próbáltunk túlélni: "Soha többet nem kell kutya. Nem, mert olyan nincs még egy mint ő..." Aztán idővel túlléptünk ezen, s már magunk sem tudjuk hogyan, de újra csak ott ugrabugrált közöttünk egy négylábú, Gréti a vizsla. Ímmár hat éve nap min nap bizonyítja minden kajlaságával, köcsögségével, hogy ő bizony pont olyan mint mi, kétlábúak...

Ebben az egész kutya-ember, ember-kutya kapcsolatban az a legszebb, hogy nemcsak a kutyák képzelik embernek magukat, hanem mi emberek is annak látjuk őket, sokszor...

Tessék csak nézni:

Akad olyan ember is, aki lélekben kutyának képzeli magát, s ezt látványosan meg is mutatja a világnak...

A kutya pedig ilyen - ha férfi... (nagyon az! - vigyorgok)

...ésss! Ilyen a kutya, ha nő... (nagyon az! Sírva nevetős, olyan cuki...)

Jesszus! Mennyire elkalandoztam! Tulajdonképpen Csányi Vilmost akartam méltatni 83. születésnapján....

...de hát mivel is lehetne mással köszönteni mint egy csokor kutyával, egy olyan tudós embert, akinek tisztelői már csillagot is választottak? Nem tévedés, 1999-ben a Nagykutya csillagképben csillagot neveztek el róla...

Isten éltesse Professzor Úr 83. születésnapján! Maradjon még közöttünk minél tovább erőben, egészségben!

Fotók: Pinterest - fiú fej: Gábor Szabó, vizsla M.A. - saját

A május?

Csupa virág, csupa illat, csupa szerelem, csupa ünnep, csupa csoda...

via GIPHY

 Nyílnak a virágok, csicseregnek a madarak, ragyog a nap és sorra követik egymást az ünnepek. A munka ünnepével kezdjük a hónapot. Május elseje a virsli és a vurstli napja. Majd jön Pünkösd és a ballagás... Ha minden jól megy, megérkezik az első szerelem is - de ha idén nem, jövő májusban egészen biztosan.... 

Ki nem hagynám  a legszebb májusi ünnepet, az Anyák napját...

via GIPHY

Minden nagy családi ünnepnek megvan a maga íze, illata, virága... A Karácsonyé a fenyő illat és a Mikulás virág. Ízei a rántott hal, a sült kacsa, a pulyka meg a beigli... A Húsvété a pacsuli és a jácint, a sonka, a tojás, a kalács ... Az Anyák napjáé pedig...

Igen! Az orgona...

Ízei, a petrezselymes parázs burgonya rántott csirkecombbal, szárnnyal, fejes cukorsalátával. Nálunk nem maradhatott el a kapros túrós pite meg az eperhab sem május első vasárnapján. 

Ma már én készítem... a Nagyi meg az Anyu az égből figyeli...

Sok munka, de valahogy nem fáradok el ilyenkor... Már a piacon, bekúsznak az illatok az orromba, a petrezselyemé, a kaporé, az eperé - és elvarázsolnak, mintha füvet szívtam volna. Esküszöm, mikor beleszippantok a nagy csokor petrezselyembe még vigyorogni is kezdek... Vigyorgok, vigyorgok hazáig... Komolyan.  Még az apró új krumpli súlyát sem érzem (annyira). Hiába derékfájás, térd duzzanat, azért van szépség még az öreglányok életében is. (Megint vigyorgok...)

A petrezselymes parázs krumpli különleges étel. Nemcsak azért, mert nagyon finom, önálló fogásként is elmegy, hanem mert nem ehetjük akármikor. Ennek május a szezonja, ha lefutott, csak jövő ilyenkor juthatunk hozzá. Mert ahogy múlik az idő, öregszik a krumpli is - lefagyasztva pedig nem jó. Vizesen úgy, ahogy van - szétesik. Pedig ennek szép piros kérgének kell lennie, belül pedig omlósnak... Kicsit macerásabb a pucolása, de ne húzódozz tőle, mert megéri a fáradtságot.

Vegyél egy kiló apró szemű újkrumplit, legalább két csokor petrezselyem zöldet, fél kiló zsírt - aztán hajrá! El is kezdheted! Frissen, forrón jó, de előző nap is megpucolhatod. Tedd a krumplit annyi vízbe, hogy jól ellepje, tegyél hozzá két marék sót. Hagyd állni egy kicsit, aztán kézzel dörzsölgesd le a héját. Könnyen lejön. Öblitsd át az egészet többször, magától lejön a héja. Forrósítsd fel a zsírt egy nagy serpenyőben, próbaként dobj bele egy csipettel az apróra vágott petrezselyemből, ha serceg, mehet bele a krumpli. Süsd szép pirosra, kevergetve. Ha már piros rádobhatod a kávéskanál sóval összekevert petrezselymet, azzal is átforgatod és kész is. Amíg készíted a krumplit, a másik lángon sülhetnek a csirkecombok, bő forró olajban, vaslábosban. Amíg az egyik felét sütöd, legyen rajta a fedő, hogy puhuljon. Mikor megfordítottad, már ne tedd vissza. Fedő nélkül süsd, mert úgy lesz ropogós. A fejes salátát többször mosd át, folyó víz alatt. Ehhez az ételhez könnyű saláta illik, így ne tegyél rá olíva olajat vagy majonézt. Elég a cukros ecetes lé, de az bőven lepje el. A cukor - ecet arányt a szátok ízéhez igazítsd. Nálunk egy közepes jénai tálat töltök félig vízzel, három evőkanál cukor megy bele és egy kanál ecet. Édesítővel is lehet, de azzal nem olyan jó. Nálunk ünnepkor tilos SŐT! sértés a fogyókúra.... Nem is merik megkockáztatni a lányok, inkább másnap futnak két körrel többet, de a kaját ki nem hagyják! Mondjuk, nem is akarják....

Desszert: eperhab

Ehhez vehetsz olcsóbb, már kissé plöttyedt epret is. Tedd egy mély tálba, villával törd össze, negyed kilóhoz két tojás fehérjét tegyél és annyi porcukrot, amilyen édesen szeretitek. Robotgéppel tudod szépre habosítani. Ha kész, kis tálkákba adagold, a tetejére tegyél egy félbevágott epret, annak olyan kedves, szív alakja van, méltó az ünnephez...

Ajándék?

Nos, nekem, mint anyának, a legkedvesebb ajándékom az volt, amikor a kisfiam az oviból egy tányér szerű dísszel jött haza. Az egyik oldalán a kis tenyere lenyomata volt, a másik oldalára  aznapi fotója volt ragasztva... Sógyurmából készült. Így nézett ki:

Az már sajnos, nincs meg... egy költözésnél eltörött...

Ha visszaforgathatnám az időt, Anyák napjára évről, évre ezt kérném - örök emlék lenne, s láthatnám, hogyan nőtt, változott a fiam, lányom, unokám... Ezt egyszerű elkészíteni. Két bögre lisztet össze kell gyúrni egy bögre durva szemcsés sóval és vízzel. Ezt kívánt alakúra, nagyságúra nyújtjuk. Ebbe a tésztába nyomja a gyerek a tenyerét. Ha kész sütőben, kis lángon kiszárítjuk... Óvatosan, lassan, nehogy megrepedjen... Tökéletes emlék...

Készülök az Anyák napjára - étellel, itallal, ízekkel...

Az illatot, hangulatot,  a nap aromáját a gyerekek adják. orgonával a kezükben, szeretettel a szívükben...

Az sem szomorít majd el, hogy a Nagyi, Anyu és a kismenyem anyja már nem lehet velünk. Tudom, ott ülnek majd ebédidőben az égi orgonabokor alatt mind a hárman. Lenéznek ránk és mennyeinek érzik majd a földi illatokat...

(Fotók: giphy.com, Pinterest)

Látogasd meg a Szenior Szalont a Facebookon (is)! Várunk!